— Kell ez nekem?! —

" Az a trükk, hogy nem szabad belegondolni. Csak csinálni. "
Rick Riordan

Már hogyne kéne... Csodás helyeken fogod koptatni a futócipőt, vagy a bakancsod. Aki ide egyszer eljön, az beleszeret a környékbe, és más szemszögből is megismeri Salgótarjánt, a város környékét. Lássuk, mit is fogsz látni nálunk:

Salgó vára: A medves vidékének legismertebb és talán legszebb csúcsa a Salgó (625m.). Nagyméretű, szabálytalan oszlopokból álló, "zsákos" bazalttömbjét a legújabb vizsgálatok szerint mintegy 5millió évvel ezelőtt vulkáni kitörés hozta létre, amely során először izzó kőzetdarabokból és forró vulkáni hamuból álló gyűrűszerű sánc alakult ki, közepén kráterrel.Ebbe nyomult fel és ezt töltötte ki az izzó lávatömeg, mely kihűlés közben zsugorodva oszlopos formában széthasadozott. Az évmilliók során a lazább szerkezetű sánc lepusztult, csak a ma is látható vaskos, kemény, oszlopos bazalt dacol tovább az időjárás viszontagságaival. A jégkorszakok nagyon kedveztek a további felaprózódásnak: ekkor keletkeztek a csúcsot övező lejtőket borító óriási kőtömbök, az ún. kőfolyások, kőtengerek, melyek ma is mozgásban vannak, ezért nem tud rajtuk a növényzet megtelepedni.

Salgó várának építése a Kacsicsok Illés ágához tartozó Simon bán nevéhez fűződik. Teljes kiépítésére a Szapolyai család időszakában, 1500 táján került sor. 1554-ben a török elfoglalta s mintegy negyven éven át birtokolta. Rövid ideig Balassi Bálint tulajdona is volt. A töröktől visszafoglalt és lerombolt vár ezután évszázadokon át tovább omladozott, mígnem 1938-ban turisztikai célból kilátószerűen felújították.

1845. június 11-én Petőfi Sándor is felkereste a várromot, melyre letelepedvén született meg később a tájat gyönyörűen leíró "Salgó" című költeménye.

Boszorkánykő: A Kis-Salgó a szórt vulkáni törmelékek (piroklasztikum) és a felszínre ömlő kőzetolvadék (láva) változatos formáit tárja fel. Ezek a salgói vulkán sugárirányú törése mentén képződött hasadékvulkán termékei. A kitörés sáncot épített, majd bazaltláva nyomult a hasadékba. Ez a lávatest akadályozta meg, hogy az elmúlt 5 millió év alatt a pusztító erő (erózió) nem koptatták le az egész gerincet. Habár a lazább szerkezetű sánc nagy része az erózió martalékává vált, azon részek megmaradtak, amelyeket a lávabenyomulás megszilárdított.

A tanösvény a vulkáni képződmények változatosságát mutatja be. Ne feledd, a Boszorkánykőn jársz, ahol a néphiedelem szerint a lapos tetejű sziklán boszorkányok táncolnak!

Szilváskő: A Karancs-Medves vidék egyik különálló egysége, a közel ÉD-i irányban megnyúlt szilvás-kői vonulat Rónabányától DK-re fekszik. Három bazaltkúp alkotja. A legrégebbi a Kis-Szilvás-kő (615m) meredek sziklaorommal. A Nagy-Szilvás-Kő (626m) hasadékairól és impozáns függőleges bazaltoszlopairól nevezetes. A csúcsról gyönyörű kilátás nyílik a lágyan hullámzó hevesi dombvidékre, a Bükk fehéren csillogó mészkő csipkéire és a Gömör-Szepesi érchegységre. ÉK felé harmadik bazaltkúp a Bagó-kő. A szilvás-kői bazaltok alatti szénrétegeket csaknem mindenütt kibányászták és így a felszín megsüllyedt. Az egykori tárnák beszakadtak, a felszín megroggyant, a fák megdőltek, a sziklák megrepedtek. Legyünk óvatosak, az ösnényről ne térjünk le.

Bárnai "kövek": A Bárnai Nagykő sziklatűje az egykori vulkánt megtápláló kürtőcsatorna anyaga. A 3-5 millió évvel ezelőtti kitörés valószínűleg gey kisebb kúpot is létrehozott, de az napjainkig úgy lepusztult, hogy láthatóvá vált a belső szerkezete, azaz megfigyelhetünk egy kihámozódott megtápláló csatornát, amit necknek nevezünk. A több tíz kilométeres mélységből a magma ezen a hengerded formájú "csövön" tört a felszínre, miközben felszakította a hegy alapját képző kőzeteket is. Az itt látható kb. 20 millió éves riolittufa a felnyomuló magma és a mellékkőzet határán kialakult törmelékzónában (breccsában) helyezkedik el. A csúcsra állva láthatjuk, hogy a csatornában a láva kihűlésekor keletkező repedések, elválási felületek párhuzamosak a felvezető henger falaival. Ez a jelenség ritkaságnak számít. A csúcsról a Kis-kő, majd a Szér-kő felé vesszük utunkat.

Kazári riolit-tufa: A jellegzetes, fehér színéről könnyen felismerhető riolittufa a környéken többszáz km"-en található meg. Általában nem egy központi, hanem egy hasadékvulkánhoz kapcsoljuk keletkezését. Kb. 20 millió évvel ezelőtt, a hosszan elnyúló repedés felett, sorozatos robbanások következtében óriási mennyiségű vulkáni törmelék nyomult a magasba, sűrű kitörési felhő formájában. A tolóerő megszűntével a levegőben gomolygó anyag a földre zuhatnt és lavinaként zúdult végig a területen, létrehozva a több tíz méter vastagságú tufatelepet. Később ezt mocsári és tengeri üledékek széntelepekkel fektették be. A terület fokozatos kiemelkedésével a riolittufa ismét felszínre került, és az általában laza szerkezetű anyagot. különleges látványú eróziós árkok szabdalták fel.

Pécskő: A környék egyik különleges vulkánja látható itt. Necsak a fő kitörési központja, hanem egy mellék, ún. parazita kúpja is tanulmányozható. Megközelítőleg 5 millió éve földrengések rázták meg a környéket, majd robbanások zaja verte fel a csendet. Sűrű, sötét kitörési felhők törtek az égbe, akár több km magasságba is. A súlyos és félelmetes gomolyagokból szitálva hamu és kisebb-nagyobb puffanásokkal kőzetdarabok hullottak vissza a felszínre. Ez a folyamatsor hosszú időn keresztül többször megismétlőbött, miközben kialakult a Pécskő laza szerkezetű vulkáni kúpja, ami később teljesen lepusztult. Felszínre került a megtápláló csatorna, ugyanakkor kihámozódott egy oldalkráter lávaanyaga is, amit formája alapján Hurka-Pécskőnek neveznek. Ezt 1923-ban kőbányászati céllal felrobbantották, de megmaradt részei is különleges látványt nyújtanak. A fő csúcs két bazalttellérét is kibányászták. Mind a Pécskp, mind a Hurka-Pécskő kitermelt kőanyagának leszállításához keskenynyomtávú vasutat építettek ki.

Medves fennsík A Medves-fennsík egy 520-570 méteres tengerszint feletti magasságban található bazalttakaró. Északi része az országhatáron túlnyúlva a szlovákiai Abroncsospuszta nevű településnél ér véget. Délen egy kisebb nyereggel a Szilvás-kő csúcsához kapcsolódik. Nyugaton a Zagyva völgye és kisebb vulkáni kúpok, keleten az országhatár szegélyezik. Legnagyobb magassága a Medves-magosa nevű ponton eléri a 671 méteres tengerszint feletti magasságot. A vulkáni takaró vastagsága 11-107m között változik, kiterjedése 12,8 négyzetkilométer, melynek 7,8 négyzetkilométeres része esik magyar területre.

A területet rétek, legelők, ligetes erdők tarkítják. Több éghajlati zónára jellemző növényzet figyelhető meg a fennsíkon. Madárvilága is különösen gazdag. A fennsíkon sétálva szép kilátás nyílik a Mátrára, a közeli Salgóról és a somoskői várból tiszta időben pedig a Kárpátok közeli hegyvonulataira.

Somoskő vára: A várat a Kacsicsok építették a 13. század végén és a 14. század elején. 1310.-ben Csák Máté birtokolta, majd később Széchenyi Tamás kezébe került. 1461.-ben királyi segítséggel az Országh családé, később a Losonczyaké lett.1573.-ban a törökök a füleki Ali bég vezetésével elfoglalták a várat, amely 1596.-ig török kézen maradt. A várat és a hozzá tartozó uradalmat a 16. század végén Forgách Zsigmond szerezte meg. 1618.-ban az országgyűlés a vár megerősítéséről döntött. A XVIII. század végén a Rákóczi-felkelés leverése után a császár seeregei lerombolták.

A vár eredeti formája teljes egészében nem ismert. Valószínűleg háromszög alapzatú, bástya nélküli volt. Később gótikus kastéllyal és bejárati toronnyal gazdagodott. a XVI. századi átépítés során kibővítették két ágyútoronnyal, egy körbástyával és a vár északi és déli részén található épületekkel. A vár belterét vésett formákkal díszítették. Legfiatalabb része valószínűleg a hatszögletű bástya.